Megjegyzem, én több ok miatt is elfogult vagyok. Egyrészt ott van az a szerelem. Nem az izzadó tenyerű, köpős, hanem a nyugis fürkészős, megélős. A nagy. Valamikor rég mikor még szerelmem nem is tudta miként hántom a borsót és én sem voltam tisztában kedvenc alsója vonalaival…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
